Világnézetek kihívásai és a protestáns teológia

A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete és a L'Harmattan könyvkiadó közös együttműködésének köszönhetően, Dr. Kovács Ábrahám, a PKE Humántudományi Tanszékének egyetemi docense, valamint Dr. Baráth Béla, A Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense szerkesztésében elindult a Magyar Protestáns Teológiatörténeti Könyvtár sorozat, melynek első kötete, a "Tanulmányok" témakörében jelent meg.  

Vilagnezetek kihivasaiElőszó a kiadványsorozathoz: 

"Ezzel a kötettel útnak induló Magyar protestáns teológiatörténeti könyvtár sorozat célja, hogy külön publikációs fórumot biztosítson a hazai protestáns teológiai gondolkodás történetéhez, ezen belül hangsúlyosan a XVIII-XX. századhoz kapcsolódó eredmények közvetítéséhez. A kiadványsorozat ötletét a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hatvani István Teológiai Kutatóintézete és a Közép-Európai Reformáció és Protestantizmus Történeti Kutatóintézete által 2014-ben indított műhelykonferencia sorozat sikere vetette fel. Ezt kapta meg később a feltétlenül szükséges szakmai és intézményi támogatást a szerkesztő bizottságban szerepet vállaló kollégáinktól a Partiumi Keresztyén Egyetem Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetétől. A sorozat első kötetének megjelenését a fentieken kívül támogatta az Evangélikus Hittudományi Egyetem, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a L'Harmattan kiadó is. Ez a széleskörű együttműködés önmagában is jelzi, hogy a kitűzött témakör kutatása csakis a különböző szakmai műhelyek összefogásával, határmezsgyéken túlmutató módon valósítható meg. A teológiai gondolkodás sajátosságai konkrét irodalmi alkotásokon túl, liturgiai, egyházszervezeti újításokban, iskolai vagy éppen civil társadalmi kezdeményezésekben is megnyilvánultak, illetve válhatnak ma történeti vizsgálódásunk tárgyává. Igaz ez úgy a tradicionális hitvallások erőterében konzekvensen megmaradni kívánó, mint az újító szándékú kegyességi, teológiai, vagy éppen világi szellemi irányzatok hatása alá kerülő egyének és közösségek esetében. Noha műhelyünk elsősorban a keresztyén hit számára meghatározó tantételekhez való viszonyulásokat és ezek következményeit kívánja vizsgálni, szükségesnek tartjuk, hogy ez a kutatás a lehető legszélesebb szellem - és társadalomtörténeti köntextus figyelembe vételével történjen meg. A reformáció utáni évszázadokban markáns nemzetközi hatások mellett a helyi sajátosságok is felvetettek különböző alapvető dogmatikai tanításokkal és ezek aktuális konzekvenciáival kapcsolatos kérdéseket. Ezekre a kérdésekre adott eltérő válaszok számos teológiai irányzat megjelenéséhez vezettek hazánkban is mind a református mind pedig az evangélikus egyházban. Ezen szempontrendszer vizsgálatánál, az ökumenikus nyitottság jegyében a két meghatározó protestáns egyház mellett természetesen más felekezetek teológiai irányzataira is ki kell tekintenünk. Alapállásunk szerint ezek az eltérések úgy jelentek meg az egyházban mint a Krisztus hit árnyalatai, és mint olyan vallási eszmék, amelyek a keresztyén hitet gyakorlók életvitelét és magatartását is befolyásolták. Tudatában vagyunk annak, hogy a teológiai gondolkodás történetének, forrásainak és hatásainak feltárását eltérő szaktudományi megközelítésban lehetséges és szükséges elvégezni; ezek a problémák a rendszeres teológián és egyháztörténeten túl a biblikus- és gyakorlati teológia különböző részterületeit is intenzíven foglalkoztatják. A teológiatörténeti vizsgálódások kapcsán ugyanígy célszerűnek látjuk a hazai és nemzetközi kapcsolattörténeti összefüggések kutatását és a mai irányzatokhoz kapcsolódó szálak felfejtését is. Bízunk abban, hogy a sorozatunkban megjelenő tanulmányok teret adhatnak az eltérő megközelítéssel dolgozó szakemberek közötti terménkeny diskurzusoknak. A konferenciakötetek mellett megjelenést kívánunk biztosítani egy-egy kiemelkedő személyiség vagy irányzat teológiai gondolkodását bemutató tanulmányköteteknek, monográfiáknak illetve a hittudományi oktatást segító forráskiadványoknak is. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik felkarolták a kezdeményezés elindulását és az első kötet kiadását.

A sorozatszerkesztők"

A tartalomból: 

- Kovács Ábrahám: A protestáns teológiatörténet-írás kutatásának jelentősége a magyar protestáns teológia művelése számára

A TEOLÓGIA MŰVELÉSE ERDÉLYBEN ÉS A TISZÁNTÚLON

- Pálfi József: Az eklézsia lelki tanítója. Keresztesi József igehirdetése

- Tunyogi Lehel: A besorolhatatlan Kecskeméthy "sor alá hívása"

- Fekete Károly: Makkai Sándor - a teológiai professzor

- Geréb Zsolt: Maksay Albert (1897-1971)

TSUDÁK ÉS IZMUSOK A MAGYAR PROTESTÁNS TEOLÓGIÁBAN

- Szetey Szabolcs: Izmusok és irányzatok a XIX. századi magyar református igehirdetők és igehirdetéseik tükrében

- Pap Ferenc: "A' tsudák ideje régen el-mult, nekünk az Istentől belénk adattatott okosságot kell követni." Tanulságok és kérdések Báthori Gábor életműve és ágendája kapcsán

- Ferencz Árpád: Barátság a különbségek ellenére. Kapcsolópontok Karl Barth és Pákozdy László Márton munkásságában?

- Marjovszky Tibor: Korreferátum Ferencz Árpád előadásához

- Korányi András: A diakóniai teológia és a szocializmus kontextusa

HITVALLÁS, LELKI ÉNEKEK ÉS BELMISSZIÓI TEOLÓGIA

- Fekete Csaba: A.N. Somerville és az angolszász énekek megjelenése egyházunkban

- Kovács Ábrahám: A debreceni új ortodoxia második generációjának vezéregyénisége: Csiky Lajos szerepe az ébredésben és missziológiai felfogása

- Petrócziné Petrov Anita: A hitvallások szerepe Erőss Lajos dogmatikájában

 

 

Világnézetek kihívásai és a protestáns teológia.

Szerkesztette: Kovács Ábrahám.

Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, Nagyvárad - L'Harmattan kiadó, Budapest, 2016.

ISBN: 978-963-414-129-7. 

Magyar Protestáns Teológiatörténeti Könyvtár

Sorozatszerkesztők: Kovács Ábrahám és Baráth Béla Levente

A sorozat szerkesztőbizottsága: Béres Tamás, Füsti-Molnár Szilveszter, Hatos Pál, Korányi András, Pap Ferenc, Pásztori-Kupán István, Pálfi József.

 

forrás: teologia.partium.ro