Nemzetközi kálvinizmus Európa perifériáin. Magyar és skót protestáns kapcsolatok a 19. században

A Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete és a L'Harmattan könyvkiadó közös együttműködésének köszönhetően, Dr. Kovács Ábrahám, a PKE Humántudományi Tanszékének egyetemi docense, valamint Dr. Baráth Béla, A Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense szerkesztésében elindult a Magyar Protestáns Teológiatörténeti Könyvtár sorozat, melynek harmadik kötete, a "Monográfiák" témakörében jelent meg.  

Nemzetkozi kalvinizmusRészlet az előszóból: 

"[...] A szerző előttünk lévő kötete is jól mutatja, hogy Kovács Ábrahám alig egy évtized alatt a skót-magyar kapcsolatok igazi polihisztorává nőtte ki magát! Alapos és mélyre ásó külföldi és hazai levéltári kutatásai, több tucat tanulmánya és kötete lehetővé tették, hogy széles körben tegye ismertté: Európa perifériáin miként kapcsolódik össze a magyar és skót lelkiség, a protestáns dominancia, különösen a 19-20. században. De egyáltalán, a reformáció óta egyetlen nyugati teológia vagy szellemi irányzat sem hatott ilyen rendkívüli módon és tartósan a magyar reformátusságra, mint a skót hatás. Ezt jól látja és láttatja az olvasóival is könyvének azon fejezeteiben, ahol például a pesti Skót Misszió működését, az iratterjesztést, a vasárnapi iskolai mozgalmat, a belmissziós egyesületeket, a teológiai irányzatokat, a népi vallásosságot mutatja be, természetesen az azokban közreműködő peregrinusok (Balogh Ferenc, Baráth Ferenc, Felméri Lajos, Csiky Lajos) tevékenységén keresztül. De a skót ösztöndíjasok közreműködése nemcsak az ún. teológiai ortodoxiát érvényesítette. Mellette akaratlanul is megjelentek a liberálisabb álláspontok is, méghozzá a skót ösztöndíjasok közt, mint például Dapsy László, Baráth Ferenc, Hamar István és mások. A skót hatás tehát nemcsak ún. 'klerikális mozgalomról' szól, hanem annál sokkal több és átfogóbb társadalmi folyamatról van szó. [...] Kovács Ábrahám egybeszerkesztett tanulmányaiból egyérteműen kiderül, hogy a 19. század második felében, a társadalmi átalakulás folyamatában milyen fontos szerepet játszottak a magyar-skót kapcsolatok. Az ún. skót hatás döntöen befolyásolta a protestáns egyházak társadalmainak gondolkodásán keresztül a polgári társadalom fejlődését. A skóciai peregrináció csatornáján át pedig a Monarchia katolikus tengerében mindig friss protestáns fuvallat jutott el a Kárpát-medencei magyarsághoz."

Hörcsik Richárd

egyetemi tanár

A tartalomból: 

I. EGYHÁZ ÉS TÁRSADALOM: A VIKTORIÁNUS EVANGELIKALIZMUS TERJESZTÉSE A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN

1. A protestáns iratterjesztés és népi vallásos irodalom skót és angol közvetítői Magyarországon

2. Angolszász utinaplók, feljegyzések és beszámolók Mária Dorottya főhercegnő szerepéről a pesti skót missziói állomás megalapításában

3. Vasárnapi iskola, mint skót modell a vallásos gyermeknevelésre

4. Nép, vallás és egyház Csiky Lajos gondolkodásában

5. Természettudomány és hit. Darwin hatása Dapsy László munkássága révén a magyarországi protestáns egyházakban

6. Egy skóciai ösztöndíjas diák munkássága: skót és angol hatások közvetítése a közgazdaság, biológia, geológia és politikai-filozófia terén

7. Evolúció, evangelikalizmus és liberális teológia. Henry Drummond "Természeti törvény a szellemi világban" című könyvének hazai protestáns recepciója

8. Baráth Ferenc fordítói és irodalmi munkásságának szerepe a skót hatások közvetítésében

9. Albion, mint példakép: a skót népi vallásosság, humor és nevelés kérdése Baráth Ferenc munkáiban

10. Angol és skót hatások Felméri Lajos pedagógiai professzor gondolkodásában

Nemzetközi kálvinizmus Európa perifériáin.

Magyar és skót protestáns kapcsolatok a 19. században.

Írta: Kovács Ábrahám. Sulyok István Teológiai Tudományok Intézete, Nagyvárad - L'Harmattan kiadó, Budapest, 2016.

ISBN: 978-963-414-238-6. 

Magyar Protestáns Teológiatörténeti Könyvtár

Sorozatszerkesztők: Kovács Ábrahám és Baráth Béla Levente

A sorozat szerkesztőbizottsága: Béres Tamás, Füsti-Molnár Szilveszter, Hatos Pál, Korányi András, Pap Ferenc, Pásztori-Kupán István, Pálfi József. 

forrás: teologia.partium.ro